Hááááát volt vagy ezer éve....

Több mint egy éve indult útjára a blogom...megért szegény kemény négy bejegyzést, aztán tavaszi-nyári-őszi-téli álomba szenderült, még a blogszülinapot is átaludta. Én így készülök a goldenbloggerre...
No majd most. Mert közben bőszen dolgoztunk ám, csak a dokumentálás maradt el, az viszont nagyon. Idén fűszerkerttel indítok, a milyen volt a kezdet kezdetén fázisfotót sajnos nem tudom megmutatni, mert nem volt nálam fényképezőgép, amikor harciasan kapát kaszát ásót és talicskát ragadtam - rossz nyelvek szerint nagyharangot is, mert én mindennel jó előre készülni szoktam, nehogy a kellős közepén derüljön ki, hogy ez sincs és az sincs.Most viszont töltök fel friss képet. Én olyan de olyan büszke vagyok!Szinte teljesen egyedül végeztem a munka dandárját, lelkem Andrásom kicsit csákányozott és lapátolt, de jellemzően geometriázott (zh-ra készült).

Nagyi és Papi tavaly készítettek egy gyönyörű, terméskővel falazott fűszerspirált, és bevallom, nagyon de nagyon vártam, hogy nekem is legyen. Fent apósom látható, a munka lázában égve :)

A miénk jelenleg itt tart, még alakul. Ma kell még bele rengeteg (és még több és még két talicska és még hozzál egy utolsót, de tényleg ez lesz az utolsó...) föld, kell venni néhány tő fűszernövényt, továbbá a készleten lévő vetőmagokat is bele kell szórni. Utóbbit majd a prücskökkel, mert megígértem. Tegnap ők is kivették a részüket a munkából, Katinka téglát hordott, Andor pedig kapált.